A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk

csecsemo meresA magzati kortól egészen a felnőtté válásig akarja nyomon követni egy januárban kezdődő vizsgálat, hogyan nőnek fel a magyar gyermekek.

Több mint tíz éve várja a lehetőséget a KSH Népességtudományi Kutatóintézete, hogy elindíthasson egy hatalmas felmérést a mostani újszülöttek jövőjét befolyásoló, meghatározó tényező alakulásáról. Most uniós forrásból kaptak pénzt a munka első ötéves szakaszára, de 25 évre terveznek – hangzott el a kutatás nyitókonferenciáján.

Spéder Zsolt igazgató azt is hozzátette, hogy már tart a kiválasztott védőnők felkészítése a feladatra a Kohorsz '18 néven futó programban. Erre azért van szükség, mert Magyarországon ma nincs országos nyilvántartás a babát váró anyákról, csak a védőnők tartják számon a saját körzetükben hamarosan világra jövő gyerekeket.

A négyezer hazai ellátási területből a kutatás szervezői kiemeltek 648 térséget, ahol a korábbi tapasztalatok szerint összesen 10-12 ezer csecsemő megszületésére lehet számítani 2018 április 1-je és 2019 március 31-e között. Ezeknek a babáknak a felnövekedését követi nyomon a vizsgálat, amely nemcsak a kutatás tervezett hossza miatt tűnik ki a korábbi társadalmi adatfelvételek közül, hanem azért is, mert a külső hatások mellett próbálja feltérképezni azt is, milyenek a magyar szülők. Adatokkal akarják igazolni, hogy a sikeres felnőtté válásban mekkora szerepe van olyan hétköznapi tevékenységeknek, mint az esti mese olvasásának, vagy, hogy az apa kész-e megfürdetni és pelenkázni a gyermekét. De arra is kitérnek, hogy az anya stresszes munkahelye milyen nyomot hagy a kicsikben.

Arról vannak adatok, hogy milyen az egyes családok anyagi háttere, lakáshelyzete, kínál-e előrelépést az iskola, leküzdhető-e a hátrányos helyzetű településekre született gyerekek lemaradása, de most ezeknek az adatoknak a frissítése mellett azt is meg tudják majd vizsgálni, milyen módon nevelték fel a szülők gyermekeiket, milyen az apák hozzáállása, amiről egyáltalán nincsenek adatok – hangsúlyozta a kutatóintézet vezetője. A demográfusok a szociológusok, közgazdászok és pszichológusok bevonásával összeállított kérdőívek alapján azt várják, a válaszok pontosan megrajzolják, hogyan alakul az évek alatt a szülők kapcsolata, de a központi kérdés mindvégig az, milyen hatása lesz a szülők magatartásának a gyermekre.

A hatalmas csoportkutatáshoz hasonlót eddig egész Európában mindössze 13 helyen kezdtek, a legrégebbi angol felmérés 1958-ban indult és ma is tart. Az első felmérésen már magzati korukban átesnek a kiválasztottak, az adatok első összesítése 2019 őszén várható, a kutatásról pedig évente jelentés készül, amit már felhasználhat a politika is a népesség növeléséhez szükséges lépések tervezésekor.