A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk

stopsorosA nemzetközi jogász szerint értelmezhetetlen és ellentmondásos jogi kategóriákat tartalmaz a Stop Soros törvénycsomag, a civilek hazugnak, önkényesnek és kártékonynak tartják.

A Stop Soros – a magyar helyesírás szabályai szerint Stop, Soros! – névre hallgató törvénytervezet a Dublini-rendelet 35. cikkelyére hivatkozik, amikor meghatározza, hogy kikre vonatkozna a jogszabály. Ez a cikkely azonban még nem lépett hatályba, az is lehet, hogy soha nem is fog, erről ugyanis még csak tárgyalnak – állította a Népszavának Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, aki szerint ennek megfelelően ez a törvény biztosan nem lesz majd alkalmazható.

A jogász megállapítása alátámasztja a civil szervezetek álláspontját is, több tucat egyesület képviselője ugyanis azt hangsúlyozta közös pénteki sajtótájékoztatóján, hogy a három törvényből álló javaslatcsomag értelmezhetetlen és kizárólag a független kritikák elhallgattatása a célja. – A tervezet hazug, önkényes és kártékony – fogalmazott Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója, aki szerint ezért azt mindenképpen vissza kell vonni.

– A kormánynak az a célja, hogy eltántorítsa az embereket attól, hogy kiálljanak saját érdekükben, valamint hogy részt vegyenek a közügyekben – érvelt szintén a várhatóan februárban a parlament elé kerülő javaslat ellen Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke. Azt is megjegyezte, hogy ezt a törvényt egy „demokratikus ország vezetése nem fogadhatja el”.

Nagy Boldizsár nemzetközi jogász a Népszavának adott interjújában arra is rámutatott, hogy a tervezetben értelmezhetetlen és ellentmondásos jogi kategóriák szerepelnek. – Nem tisztázott például, hogy mit jelent pontosan a külföldi támogató. Ha egy magyar állampolgár külföldről utal pénzt, az már külföldi szponzornak tekinthető? – vetette fel a nemzetközi jogász, aki szerint a Stop Sorost nem szabad jogszabály-tervezetként értelmezni, mert ami benne szerepel, az összeegyeztethetetlen a jogállamisággal. – Ez rendeleti önkény, különösen, mivel alkalmazásának feltétele a tömeges bevándorlás okozta migrációs válság rendeletileg kihirdetett megléte – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a törvényben leírtak szerint nincs válsághelyzet.

Nagy Boldizsár úgy vélte, a tervezet azon része, amelyik állampolgárságra való tekintet nélkül teszi lehetővé a távoltartást a schengeni külső határoktól számított 8 kilométeres sávban, szintén értelmezhetetlen. – Ennek alapján ugyanis, ha valaki ezen a területen él, és nem önkormányzati képviselő, országon belüli száműzetésre kényszeríthető – fogalmazott. Pintér Sándor belügyminiszter korábban ugyan azt ígérte, hogy ezekre a személyekre nem vonatkozik majd a jogszabály, de ennek végül nyoma sincs a törvényben.

A nemzetközi jogász azt is kiemelte, hogy a törvénytervezet szerint, ha egy külföldi támogató pénzt ad egy hazai „illegális migrációt támogató szervezetnek”, akkor a magyar szervezet csak akkor utalhatja tovább az így kapott összeget, ha ehhez a támogató írásban hozzájárul. – Ez azonban azt jelentené, hogy ha például egy szervezet támogatást kap az ENSZ-től valamilyen oktatási tevékenység folytatására, és ebből a pénzből bérelne egy termet, akkor az ENSZ-nek írásos nyilatkozatot kellene tennie. Ugyanerre lenne szükség akkor is, ha a szervezet akár csak egy pizzát rendelne – fogalmazott. Az Európai Unió ráadásul jelenleg is kötelezettségszegési eljárást folytat a civiltörvény miatt Magyarország ellen, ebben ugyanis a jogalkotó különbséget tett külföldi és hazai pénz között. Ugyanez a gondolat jelenik meg a Stop Sorosban is, pedig ezt szigorúan tiltják az uniós szabályok.

– Az mindenesetre biztos, hogy számtalan jogtechnikai megoldás létezik arra, hogy a szervezetek megkerüljék a törvényt. Elegendő például átalakulni gazdasági társasággá, így ugyanis már biztosan nem vonatkozna rájuk a Stop Soros – mondta Nagy Boldizsár, aki azt is hangsúlyozta, hogy nem tekinthető illegális migrációnak, ha valaki menedéket kér. A nemzetközi jogszabályok – így a Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Genfi egyezmény, valamint az uniós irányelvek – szerint mindenkinek joga van a menedékkereséshez és nem lehet szankciókat alkalmazni az ellen, aki menedékjogot kér. Ez még abban az esetben is igaz, ha valaki irregulárisan, azaz nem a szabályoknak megfelelően érkezett Magyarországra – tette hozzá.

A civil szervezetek egyébként arra kérték a velük szimpatizálókat, hogy minden lehetséges fórumon- így a kormány által megjelölt e-mail címen keresztül is – mondják el véleményüket a törvényről. – Mondják el, miben segítettek nekik civil szervezetek vagy hogy valamelyik egyesület tagjaként hogyan tudták megváltoztatni egy ember életét – kérik a résztvevők. A felhívásra reagálva a Fidesz egy mindössze kétmondatos közleményt adott ki, amelyben azt írták: az beszél, akinek a háza ég. A magyarországi Soros-szervezetek támadják a STOP SOROS törvénycsomagot”. A kormány a nyilvánvaló hibák ellenére tehát kitart javaslata mellett, sőt már látható tévés kampánya is „Stop Soros” szlogennel.