A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk

hozzányúlA helyi agrárkamarák döntenék el, hogy ki vehet termőterületet, az összeget pedig egységesítenék – vetíti előre két törvénymódosítás-tervezet.


Hatósági ár és központi utasítás a földpiacon. Téved Orbán Viktor kormányfő és Nagy István agrárminiszter amikor azt állítja, hogy a magyar mezőgazdaság lesz a világ legversenyképesebb agráriuma, a kamarai és a földforgalmi törvény átírása után – fakadt ki Harangozó Gábor. Az MSZP agrárpolitikusa szerint ugyanis a két említett törvénymódosítás nem a hatékonyságról szól, hanem sokkal inkább arról, miképp rontsa le másfél millió földtulajdonos birtokának értékét a kormány, és hogyan kerüljenek baráti kezekbe a jó területek.
Ennek érdekében – magyarázta Harangozó Gábor –, a kabinet kiüresíti a tárcát, és sok-sok jogkörét a Nemzeti Agrárkamarához csoportosítja. A földforgalmi törvényhez is hozzányúl a javaslat – a két módosítás lényege, pedig, hogy a jövőben a helyi kamarai szervezetek dönthessék el, ki szerezhet földet, és ki nem.

Emlékeztetőül: a földforgalmi törvény eredeti célja az volt, hogy megakadályozza a külföldiek földvásárlását. Csakhogy EU-tagként ezt nem tilthatta Magyarország, így különböző részszabályokkal próbálták „kiszorítani az idegeneket”. Érdemi nehezítés volt például, hogy csak helyben lakók vásárolhattak földet, illetve az akvizíciót véleményeznie kellett a helyi gazdákból álló földbizottságoknak is. (Ahol ezek a testületek nem alakultak meg, ott a helyi agrárkamara értékelt.) Ha az érintettek nem értettek egyet a földbizottsági véleményekkel, akkor az önkormányzatnál kifogást emelhettek, illetve bírósági úton támadhatták meg.

A jövőben viszont a földbizottságok többé nem folyhatnak bele a földvásárlásba, kizárólag a kamarák helyi szervezete dönthet. Ráadásul a határozat ellen jogorvoslat sem lenne, ugyanis az új szabályozás szerint nem lehetne fellebbezni a kamarai verdikt ellen. Pontosabban közigazgatási bírósághoz lehetne ilyen ügyben fordulni, csakhogy az eljáró tanács nem írhatja felül a kamarai szakvéleményt.

Arról, hogy mi alapján döntenének a helyi kamarák, keveset tudni, ugyanis az MSZP-s politikus szerint a törvénymódosítás nem sorolja fel a kritériumokat. A szabályozásban csak olyan gumiszabályok akadnak, mint például az, hogy figyelembe kell venni a kormány birtokpolitikai irányelveit, és a pályázó versenyképességét. Így csak annyi biztos, figyelmeztetett Harangozó Gábor, hogy a Fidesz-dominálta szervezetek ítélhetik meg, kinek jár föld.

Ráadásul a föld értékét is relativizálná a tervezett szabályozás: a területek eladásánál a jövőben nem számítana a piaci ár, az értéknél egyedül a termelékenység lesz mérvadó – azaz egy azonos „teljesítményű” földdarab ugyanannyiért lesz megvásárolható Budapest határában, mint egy borsodi kis faluban. Ez azt jelenti, hogy másfél millió földtulajdonos birtokának értéke beroskad a szocialista politikus szerint, hiszen létrejön a hatósági ár.
– Nem kizárt, hogy újabb állami földek eladását készítik most elő. Az államnak továbbra is óriási területei vannak, így pedig lehetősége nyílna arra, hogy olcsón adjanak el földet a kiszemelt embereknek – mondta érdeklődésünkre a zempléni Komlóska polgármestere Köteles László, aki maga is több tíz hektáron gazdálkodik. Hozzátette: a most tervezett törvénymódosításokkal összefügghet, hogy nemrégiben fejezték le a környezetvédelmi apparátust. Ez azt jelezheti előre, hogy természetvédelmi területeket is áruba bocsátanának.

Forrás: nepszava.hu