A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk

1222979Senki sem beszél jelenleg a nyári ötkarikás pályázatról, de a gondolatot a magyar kormány nem vetette el végleg, ennek jele, hogy sorra épülnek a játékok rendezésére is alkalmas létesítmények.


Lassan két éve, 2017. február 22-én született meg a kormányzati döntés arról, hogy Budapest visszavonja jelentkezését a 2024-es nyári olimpia rendezésére. A kormányzati kommunikáció szerint a Momentum volt a hibás, amely megakadályozta a kandidálást, a valóság ezzel szemben az, hogy a pályázat benyújtását meg kell előznie egy népszavazásnak, és a kormány megijedt, hogy a főváros lakossága nem támogatja majd a jelentkezést.
A téma azóta lekerült a napirendről, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke lapunknak elmondta, máshol is nyilatkozott erről, hogy nagyon örülne, ha a magyar főváros egyszer olimpiát rendezne, és nemcsak a pozíciójából adódóan, hanem sportrajongóként is maximálisan támogatná Budapest rendezési törekvéseit.
Lapunk információi szerint a 2032-es kandidálásról még informális beszélgetések sem zajlanak (2024-ben Párizs, 2028-ban Los Angeles lesz a nyári játékok házigazdája), mégis az látszik, hogy az olimpiarendezési szándék nem ment ki a fejekből. Egymásután épülnek ugyanis a fővárosban azok a létesítmények, melyek alkalmasak az olimpiai versenyek lebonyolítására is. Az egyetlen kakukktojás ebből a szempontból a Csepelre tervezett atlétikai stadion, amely a 2023-as budapesti világbajnokság helyszíne lesz. A vb-re 40 ezres aréna épül, a nyári játékok atlétikai versenyeit viszont minimum 60 ezres létesítményben kell rendezni. A többi sportberuházásról azonban nehéz elképzelni, hogy kizárólag egyetlen sportesemény miatt valósulna meg.
A 2024-es olimpiai pályázati anyagban a Népliget Arénát és a Népliget Jégkorong Arénát tervezték a főváros kilencedik kerületébe. A két létesítmény összesen 60 milliárd forintba kerül, mindkettő felépül a jelentkezés visszavonása után is. Csak már nem azzal az indoklással, hogy olimpiára pályázik a főváros, hanem, mert az FTC kap az államtól egy Fradivárosnak nevezett sportkomplexumot.
A Magyar Kézilabda Szövetség a 2022-es, Szlovákiával közös rendezésű férfi Európa-bajnokságra 22 ezer néző befogadására alkalmas sportcsarnokot épít Budapesten, ez a létesítmény is minden szempontból alkalmas lesz később az olimpia kézilabda-mérkőzéseinek (vagy a kosárlabdatorna találkozóinak) lebonyolítására. A jégkorongszövetség 5-6 ezer néző befogadására alkalmas jégcsarnokot építtet, ahol a játéktér lefedése után a küzdősportok olimpiai küzdelmeit lehet lebonyolítani.
A Budapesti Teniszközpont felépítésére a magyar szövetség helyett a Vasast kérte fel az állam, ez a beruházás várhatóan 17,5 milliárd forintba kerül. A Művészetek Palotája mellé 4-5 ezer fős konferenciaközpontot tervez a kormány. Látszólag ennek nincs köze az olimpiai projekthez, de a 24.hu korábban arról írt, hogy sikeres kandidálás esetén ez lehetett volna a súlyemelő-versenyek színhelye.
Ami elkerülhetetlen: a nyári játékokra jelentkező városoknak a pályázati anyagban fel kell tüntetniük a kandidálás támogatottságát a lakosság részéről. Népszavazás és a helyi lakosság támogatása nélkül nem lehet jelentkezni.

Közös koreai rendezési szándék
Az esetleges 2032-es budapesti rendezési esélyeket jelentősen rontja, hogy Dél-Korea és Észak-Korea már tavaly szeptemberben bejelentette, hogy jelentkezni kíván a tizenhárom év múlva esedékes nyári olimpia lebonyolítására. Ha ez valóban megtörténik, akkor Budapest esélyei nemcsak a két Korea történelmi jelentőségű kandidálása miatt csökkennének jelentősen: a NOB a földrészek között a rotációs elvet is figyelembe véve választja ki a rendezőket. Ha Párizs a rendező 2024-ben és Los Angeles 2028-ban, akkor 2032-ben ázsiai vagy ausztrál városnak vannak a legkomolyabb esélyei. Más kontinens csak akkor jöhet szóba, ha az előző kettőről nincs jelentkező. A 2032-es játékokra a kandidálást 2023-ban kell elkezdeni hivatalosan előkészíteni, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság - ha addig nem változik a helyszínek kijelölésének gyakorlata - 2025-ben dönt a rendező kilétéről.

Forrás: nepszava.hu

рынок недвижимости
дизайн интерьера