A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk

felsotarkany foldvarA Bükkben több földvár és kunhalom megóvására nyert pályázaton pénzt a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.

A hegység és a síkvidék találkozása gyakran nyújtott menedéket és élőhelyet az embereknek az őskortól. A Bükk északi és déli peremén, illetve a mélyen benyúló völgyekben vagy nagy területre kilátást nyújtó hegyormokon több őskori, bronzkori, vaskori, illetve koraközépkori földvár és erődített telep ismert.

A 2018 végéig tartó, 180 millió forint értékű projekt keretében hét helyen terveznek állagmegóvást, helyreállítást Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében. 

A munka három nagy kiterjedésű, több korszakon át lakott földvárat, négy kisebb kiterjedésű földvárat érint, valamint az utóbbi években kunhalomként nevesített két területet, amelyet jelenleg szántóként hasznosítanak. A kunhalomokat és a földvárakat rekonstruálják.

A kunhalmoknál nem terveznek felszíni beavatkozást a bonyolult tulajdoni viszonyok miatt, azonban légi lézerszkennelt felvételek készítésével és felszíni régészeti vizsgálatokkal ezek esetében is pontosítják kiterjedésüket. Ez lehetővé teszi a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszerbe (MePAR) történő felvételüket is.

Az állagmegóvás ugyanakkor lehetővé teszi a kunhalmok és földvárak hosszú távú fenntartását, tanulmányozhatóságukat és természetvédelmi célú bemutatásukat.

Magyarországon az Árpád-korig használták ezt az erődítést, a legtöbb földvárat a korábban a Kárpát-medencében élők építették. Egy 2003-ban lezárult felmérés szerint a mai Magyarország területén 373 őskori földvár található.

A Bükki Nemzeti Park most egyebek mellett a bélapátfalvai, a szilvásváradi, a cserépfalui, a felsőtárkányi (képünkön), bükkzsérci, Hódos-tetői földvárakat újítja fel.