A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk

varga laszlo korozs lajos gur nandor„Bármit is mond, a kormányzati propaganda, bármennyiszer is harsogják, mennyi mindent tettek az idősekért, a nyugdíjas társadalom nagy része a létminimum alatt él”.

Ezt dr. Varga László, az MSZP országgyűlési képviselője jelentette ki hétfőn Miskolcon. Hangsúlyozta, az öregségi nyugdíjminimum – az Orbán-kormány idején – változatlan maradt, mindössze 28 ezer 500 forint. „Ez méltatlanul alacsony összeg, éppen ezért többször indítványoztuk ennek megduplázást, ami az ország teljesítőképességéből adódóan megvalósítható volna. Ezen túl többször javasoltuk a megalázóan alacsony nyugdíjak korrekcióját is, hiszen mi szocialisták azt gondoljuk, időskorban senki ne éljen ebben az országban a létminimum alatt, véleményünk szerint egy 21. századi Magyarországhoz ez is hozzátartozna” – fogalmazott a szocialista országgyűlési képviselő.

Nem alamizsnára, időről időre kegyként bemutatott kormányzati cselekvésre van szükségük a nyugdíjasoknak, hanem valódi változásra, nyugdíjemelésre, és arra, hogy az egészségügyhöz, valamint a hétköznapi élethez szükséges javakhoz hozzáférjenek – folytatta dr. Varga László. Kijelentette, éppen ezért az MSZP programjának középpontjában a magyar nyugdíjasok állnak, hiszen munkájukkal rengeteget tettek ezért az országért. 

A sajtótájékoztatón Korózs Lajos szocialista országgyűlési képviselő is részt vett, akit dr. Varga László hazánk egyik, nyugdíjügyekben legjártasabb szakembereként mutatott be. Nem véletlenül, hiszen Korózs Lajos számtalan indítvánnyal küzdött azért, hogy a magyar nyugdíjasok, akik évtizedeket dolgoztak le ebben az országban, azok méltó nyugdíjat kapjanak, és megfelelő minőségben tölthessék el időskorukat. Az országgyűlési képviselő hétfőn is azért látogatott Miskolcra, hogy egy, a nyugdíjasok érdekvédelmével foglalkozó civileknek szervezett fórumon részt vegyen. 

„Magyarországon jelenleg 2,6 millió nyugdíjas van, és kapaszkodjanak meg, ebből több mint 1 millió ember nyugdíja nem éri el azt az összeget, amelyet a statisztika az egyszemélyes nyugdíjas háztartás létminimumának tekint, azaz – ez tavalyi összeg – a 79757 forintot” – kezdte a szocialista országgyűlési képviselő.

Aki kitért arra is, az elmúlt héten feljelentette Orbán Viktor miniszterelnököt, Matolcsy Györgyöt és Selmeczi Gabriellát, a magánnyugdíjpénztárak eltapsolásáért. „A Magyar Nemzeti Bank a honlapján tudatta velünk, mintegy 7,9 milliárd forinttal tartozik az állam a magyar polgároknak. Ez a pénz piszkosul fog hiányozni 8-10 év múlva a hazai nyugdíjrendszerből. Pontosan tudjuk, ha a jelenlegi struktúra marad, azaz 500-600 ezer munkavállaló nem itthon, hanem külföldön fizeti a társadalombiztosítási hozzájárulását, akkor 2030-ban már csak 9-10 havi nyugdíjra elegendő pénzünk lesz a költségvetésben” – magyarázta.

Az MSZP kezdeményezésére az elmúlt évben elindult egy Országos Nyugdíjas Parlament – Miskolcon elsőként jött létre –, amely civil szervezetként működik, és mára megfogalmazták elvárásaikat is a politikával szemben. „Erre azért volt szükség, mert az elmúlt 8 évben, a kormány kiiktatta a társadalmi párbeszédet, megszűntette az Idősügyi Tanácsot. Az Országos Nyugdíjas Parlament közreműködésével viszont megalakult egy nyugdíjas kerekasztal, amely még nyáron kezdte meg a munkát. Karácsony előtt pedig 11 párt közösen írta alá azt a dokumentumot, amelyben a kerekasztal által felvetett legfontosabb téziseket rögzítették. Ebbe csak azok kerültek be, amelyekkel minden politikai erő egyetértett. A kerekasztal-beszélgetéseken két párt nem képviseltette magát, a Fidesz és a KDNP...Azt is el kell mondanom, idősügyi politikában az LMP, a Jobbik és az MSZP áll legközelebb egymáshoz” – árulta el Korózs Lajos.

A 11 párt által elfogadott dokumentumból hármat emelt ki a nyugdíjügyekkel foglalkozó politikus: „Az egyik, és ebből látszik, a nyugdíjasok mennyire szolidárisak a fiatalabbakkal szemben, a korhatár alatti nyugdíj visszaállítása. Pontosan látják, az emelkedő nyugdíjkorhatár mellett a nyugdíjrendszer az – orbáni politika hatására – elveszítette rugalmasságát. Mint ismert, 2022-re 65 évre emelkedik a korhatár, azaz, ha valakinek 43-44 ledolgozott éve van, de nem érte el korhatárt, hiába romlott meg az egészsége, hiába vesztette el a munkáját, nem tud elmenni nyugdíjba. Éppen ezért kell lenni korhatár alatti nyugdíjnak, valamint be kell illeszteni a korhatárengedményt is.”

A megegyezés másik sarkalatos pontja, hogy duplájára kell emelni az öregségi nyugdíj összegét, amely 9 éve nem emelkedett, és megalázóan alacsony. „De ismert az is, hogy hat évvel ezelőtt az Orbán-kormány eltörölte a járulékplafont, ezzel mintegy megteremtette a lehetőségét a milliós nyugdíjaknak. Éppen ezért fordulok az illetékes miniszterhez azzal a kéréssel, hogy mondják meg hány ember kap millión felüli nyugdíjat, ez azért fontos, hogy kiderüljön, a kormányzat téves nyugdíjpolitikájának köszönhetően, milyen igazságtalanságok alakultak ki a nyugdíjrendszerben. De követeljük azt is, hogy az inflációt követő nyugdíjemelés helyett, térjenek vissza a mindennapi megélhetést követő nyugdíjemelési struktúrához. 

Elraboltak 3 ezer milliárd forintot, elkobozták az emberektől ezt a pénzt – bírálta élesen a kormány nyugdíjpolitikáját Gúr Nándor szocialista országgyűlési képviselő a hétfői sajtótájékoztatón. – Azzal riogatták az embereket, hogy szolgálati időt veszíthetnek, ha maradnak a magánnyugdíjpénztárakban. Belehazudtak az emberek szemébe, azt mondták nekik, fillérre pontosan látják majd, hogyan alakul az életük, mire számíthatnak nyugdíjasként, de ebből semmi nem lett. A hárommillióból 52 ezer ember maradt magánnyugdíjpénztárban, és számlájuk mértékadó módon növekedett, ellenben azokéval, akik az állami nyugdíjrendszer keretei között vannak.

Gúr Nándor ősbűnnek nevezte, hogy a kormány politikája az országból több mint 600 ezer aktív korút üldözött el. „Ez kihatással lesz a nyugdíjas létre, hiszen ma még utalnak haza pénzt, egyrészük azért, hogy itthoni adósságát kifizesse, illetve azért, hogy a szüleik életben maradhassanak. De, amikor már minden hatodik magyar gyerek külföldön születik, amikor családok élnek majd kint, annak tragikus hatása lesz az idősödő korosztályra” – fogalmazott. 

A szocialista politikus hangsúlyozta azt is, 2010 decemberében a Fidesz 65 évben állapította meg a nyugdíjkorhatárt, a legnagyobb baj ezzel, hogy így mindenfajta rugalmasságot likdiváltak a rendszerből. Éppen ezért nem véletlen, hogy olyan kezdeményezések sokaságát indítottuk el, amelyek ezen változtatni kívánnak – jelentette ki Gúr Nándor.

– A rugalmas nyugdíjba vonulás lehetősége a tisztes visszavonulás esélyét jelenti azoknak, akik ellehetetlenült helyzetbe kerülnek, például a nyugdíjkorhatár előtt elveszítik munkájukat – emelte ki Gúr Nándor.