A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk

euAz Európai Bizottság önállóan is dönthet szankciókról a szabályokat be nem tartó tagállamokkal szemben – mondta Népszavának a jogérvényesülésért is felelős biztos, Vera Jourová.

Az Európai Bizottság szerdán közzétett hosszútávú költségvetési javaslata szerint 2021-2027 között várhatóan csökkenni fognak a Brüsszelből érkező támogatási összegek, igaz, talán nem akkora mértékben, mint az előrejelzések állították. Szigorodhatnak a pénzlehívás feltételei is, de az új kritériumok számonkérése hosszú és bonyolult folyamat lesz. A jogállami normák teljessége helyett, csupán az igazságszolgáltatás független működését kérnék számon az uniós forrásokat felhasználó tagállamokon.

Az Európai Bizottság által elfogadott költségvetési terv 2020 után hét százalékkal csökkentené az EU átlagnál fejletlenebb régióknak és országoknak jutó felzárkóztatási pénzeket, és 5 százalékkal az agrártámogatásokat. Az egyes tagállamoknak járó fejlesztési források nagyságát továbbra is főként az egy főre jutó GDP alapján számolnák ki, de az eddigieknél valamivel jobban figyelembe vennének szociális mutatókat, például a fiatalok munkanélküliségi rátáját, a demográfiai helyzetet, az oktatás szükségleteit, illetve környezetvédelmi szempontokat. Ez azt jelenti, hogy a közösségi támogatások beharangozott átcsoportosítása a kelet- és közép-európai tagállamokból a déliekbe nem lesz jelentős mértékű. Günther Oettinger költségvetési biztos közölte, hogy a kohéziós alapok elosztásának pontos számítási módszeréről szóló javaslatukat két hét múlva fogják közzétenni.

Az EU 2021-től jóval többet költene az EU külső határainak őrizetére, a migrációs helyzet kezelésére, tudományos kutatásra és fejlesztésre, a digitális gazdaság kiépítésére, védelmi célokra és a biztonság erősítésére.

Az Európai Bizottság (EB) emellett azt javasolja, hogy emeljék kétszeresére a diák- és oktatócserét szolgáló Erasmus+ programot. A migrációra és a határvédelemre elkülönített majdnem 35 milliárd eurón felül – ez több mint két és félszerese a jelenlegi költésnek –, a fejlesztési támogatások odaítélésekor jobban figyelembe vennék a menekültek integrációjának szükségleteit is.

Elérhető pluszpénzt helyez kilátásba az EB Magyarországnak és az eurózónához még nem tartozó országoknak a valuta bevezetésére való felkészülést segítő "konvergenciatámogató" eszköz létrehozásával. Ennek pontos összegéről később születik döntés.

Az uniós testület új bevételi forrásokat is javasol. Többek között a kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeinek 20 százalékát, és a műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján kiszámított nemzeti hozzájárulást tervezik a közös kasszába terelni.

A költségvetési előterjesztést a következő hetekben követik a különféle kiadási tételekre vonatkozó jogszabályi javaslatok. Ezek alapján lesz kiszámítható, hogy Magyarországnak mekkora támogatást szán az Európai Bizottság. Az EU hosszútávú büdzséjéről leghamarabb egy év múlva születhet megállapodás a tagállamok és az Európai Parlament között.

– Szeretnénk biztosítani, hogy a független igazságszolgáltatás minden tagállamban megfelelő jogorvoslatot nyújt az uniós forrásokkal való visszaélések és korrupció esetén – mondta Vera Jourová jogérvényesülésért is felelős biztos külföldi újságíróknak, köztük a Népszavának adott interjújában. A politikus az uniós büdzsé brüsszeli elfogadása után nyilatkozott.

Az EB által előterjesztett rendelettervezet egy olyan új szankciós eljárással vértezné fel a közösséget, amely nem csak a kohoziós alapok, hanem valamennyi támogatási összeg ideiglenes vagy végleges megvonását eredményezhetné. A jövőben az uniós ellenőrző és végrehajtó testület javaslatot tehetne a pénzek felfüggesztésére, csökkentésére vagy korlátozására, ha úgy ítélné meg, hogy az azokat kezelő nemzeti hatóságok, a csalás és a korrupció ügyeiben eljáró nyomozati és ügyészi szervek nem végzik megfelelően a munkájukat. Ugyancsak pénzbüntetés járna, ha a független bíróságok képtelenek a döntések hatékony felülvizsgálatára, illetve ha az illetékes hivatalok nem működnek együtt az EU Csalás Elleni Hivatalával (OLAF) és az Európai Ügyészséggel. A Népszava kérdésére Vera Jourová elmondta, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben, az uniós pénzek folyósítását nem kötnék az Európai Ügyészségben munkájában való részvételhez. (Magyarország nem kíván részt venni a 2020-ben felálló hivatal munkájában.)

– Az EB tényeken alapuló, alapos és részletes értékelést követően tenne javaslatot pénzügyi szankciókra a szabályokat be nem tartó tagállamokkal szemben. Ebben a folyamatban támaszkodna az Európai Bíróság, az Európai Számvevőszék, az Európa Tanács Velencei Bizottságának és más nemzetközi szervezeteknek az állásfoglalásaira, de önállóan is határozhat – közölte a biztos.

A források megvonásáról a kormányok képviselőiből álló Miniszteri Tanács döntene, mégpedig úgynevezett "fordított minősített többséggel." Ez azt jelenti, hogy az unió népességének a 65 százalékát képviselő tagállamok 55 százalékának az egyetértése lenne szükséges a döntés életbe lépésének a megakadályozásához.