A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk

Az alig egy hónap múlva kezdődő oroszországi labdarúgó-világbajnokság kapcsán nem csak a stadionokban számítanak nagy küzdelemre: igazi kihívást jelent a szervezők számára a huliganizmus féken tartása.

 

Marseille, 2016 júniusa: a francia város utcái valódi csatatérré változtak a futball Európa-bajnokság első hétvégéjének idején.

Az akkor hadban álló felek, az angolok és az oroszok már az egymás elleni mérkőzést megelőző napokban is városszerte, illetve az 1-1-re végződő csoportmérkőzést követően a stadionban is véres botrányt okoztak. Persze, ezen a Stade Vélodrome-ban a riválisok elkülönítéséről és megfelelő „őrzéséről” nem gondoskodó szervezőkön kívül talán kevesen lepődtek meg, hiszen az alkohol hatására jellemzően megbotránkoztatóan és agresszíven viselkedő britek egy csoportja és a huliganizmust életformaként felfogó, harcművészetekben is jártas, bevallottan a balhé lehetősége miatt útra kelő oroszok „kemény magja” hasonló magatartással korábbi tornákon is jó néhány alkalommal szerzett kétes hírnevet magának és hazájának.

Vészjósló hangok egyébként már a több tucatnyi súlyos sérülttel végződő marseille-i összecsapás előtt is kifejezték aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy a következő nagy világverseny, az idén Oroszországban sorra kerülő világbajnokság újabb „bandaháborúk” helyszíne lesz. A nyugtalanságot leginkább az a félelem táplálja, hogy a rettegett oroszok ezúttal gyakorlatilag hazai pályán „vadászhatnak” a számukra nem szimpatikus országok drukkereire. Elsősorban újfent az Angliából érkezők lehetnek célkeresztben: sajtóhírek szerint a házigazdák a siker érdekében már szövetkeztek is az argentinokkal.

Persze, mindezt a helyi szervezőbizottság sem nézi tétlenül. Vlagyimir Putyin korábban határozottan arra utasította az orosz belbiztonsági szolgálat vezetőit, hogy minden olyan cselekedetet csírájában fojtsanak el, amely emberéletet veszélyeztethet, az államfő ráadásul hangsúlyozta: Marseille nem ismétlődhet meg orosz földön.
Egy éve, amikor a Mundial főpróbájának tekinthető Konföderációs Kupa előkészületei zajlottak, az orosz belügyminisztérium egy 191 nevet tartalmazó listáról beszélt, amelyen azoknak a neve szerepelt, akik Franciaországban erőszakos cselekmények részesei voltak. A tárcát vezető Anton Guszev akkor azt közölte, hogy az érintetteket a 2017-es tornáról és a vb-ről is kitiltották, s hasonló szankciók vonatkoznak a külföldön nyilvántartott bajkeverőkre is. Ezzel összhangban a múlt héten Argentína és Oroszország megállapodást írt alá annak érdekében, hogy meggátolják a dél-amerikai ország legveszélyesebb „szurkolóinak” a jelenlétét a nyári világbajnokságon – egyes híradások szerint az orosz fél nagyjából 3000 ember adatait kapta meg.

Nos, abban nagyjából biztosak lehetünk, hogy a rendező ország karhatalmi ereje mind a 11 vb-városban brutális erődemonstrációt tart majd, ám ennek ellenére is valódi veszélyt jelentenek a világversenyre ünnepelni érkező szurkolókra és a közbiztonságra azok, akik a nemzetközi kupasorozatokban még a jelenleg zajló szezonban is többször hallattak magukról. Az idényt a Bajnokok Ligájában kezdő Szpartak Moszkva tábora szeptemberben, Mariborban például egy görögtűzszerű rakétát lőtt ki a játékvezetőre, a februári, Athletic Bilbao–Szpartak Európa-liga-mérkőzés előtti rendbontások során pedig egy rendőr életét vesztette. Nem túl jó hírek ezek a világbajnokság évében.

A többség abban bízik, hogy a vb egy hónapja alatt minden kizárólag a játékról szól majd. Senki nem szeretne újra olyan képeket látni, mint Marseille után.