A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk

népességMagyarországon az előrejelzések szerint gyors ütemben fogyhat a népesség a következő évtizedekben, de vannak olyan területek az országon belül, ahol éppen ellenkező irányú változásra számíthatunk.

Az ilyen általában becslések teljes országokra vonatkoznak, és ezáltal valamelyest félrevezetően arra utalhatnak, hogy a népességfogyás (vagy máshol növekedés) általános jelenség, elfedve az országokon belüli különbségeket.

Az Európai Bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont (JRC*) azonban nemcsak az országok, hanem bizonyos települések szintjén is megbecsülte a következő néhány évtizedben várható demográfiai és gazdasági tendenciákat.

A népesedési modelleket tíz magyar városra vonatkozóan futtatták le, és az eredmények alapján jól látszik, hogy hiába jósolja az Eurostat azt, hogy 2010 és 2050 között hat százalékkal csökken Magyarország lakossága (és hiába vár az ENSZ ennél is nagyobb lakosságcsökkentést), lesznek olyan települések, ahol emelkedni fog a lakosok száma, méghozzá gyors iramban. Magyarországon arányaiban a legnagyobb növekedés Győrben várható, ahol majdnem harmadával többen fognak élni az előrejelzett időszak végén mint 2010-ben, míg Miskolcon hasonló nagyságrendű csökkenésre lehet számítani. Mindeközben a budapestiek száma is gyarapodni fog a becslések szerint, aminek köszönhetően 2040-re újra kétmilliós várossá válhat.

A városok lakosságának növekedése az országos népességcsökkenés közben egyáltalán nem meglepő tendencia. A jelentős városok vonzáskörzetein kívül élők száma mintegy ötödével fog visszaesni 2050-ig, ami egyáltalán nem egyedülálló jelenség Európában. A volt szocialista országok mindegyikét érinti a vidék elnéptelenedése, aminek az üteme főleg a balti országokban aggasztó sebességű. Mindeközben Skandináviában, és a nyugat-európai országok többségében a városoktól távoli környékeken is a lakosság növekedése várható, a legnagyobb mértékben Belgiumban és az Egyesült Királyságban fognak többen lakni a kevésbé urbanizálódott területeken.

A Közös Kutatóközpont területfejlesztési szakpolitikákat megalapozó előrejelzései azonban jóval túlmutatnak az általános demográfiai tendenciákon. Izgalmas kérdés például, hogy néhány kiemelt városban és vonzáskörzetükben hogyan alakul a foglalkoztatottak aránya, amire szintén választ kaphatunk a JRC becslései alapján.

A foglalkoztatottak aránya a teljes népességhez képest Budapest és Székesfehérvár környékén 2060-ra (a fővárosnál némi növekedést követően) látványosan vissza fog esni, és csökkenés várható a városoktól távol eső részeken is, míg a többi vizsgált vidéki városban és a hozzájuk közelálló területeken csak kisebb változások várhatók.