A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk

Az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója szerint "egyetlen pillanatnyi vesztegetnivaló idő sincs", ha London és Brüsszel megállapodásra akar jutni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről. Michel Barnier hétfői londoni tárgyalásai után hangsúlyozta: vámok jelennek meg Nagy-Britannia és az EU kereskedelmében, ha London nem marad tagja az EU vámuniójának és egységes belső piacának.

Az EU-főtárgyaló Theresa May brit miniszterelnök és David Davis Brexit-ügyi miniszter meghívására utazott Londonba az új tárgyalási szakasz előkészítésére.

Barnier még a megbeszélések előtt a BBC televíziónak kijelentette: az Európai Unió a tagországok állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács irányelveinek és az uniós belső piac szabályrendszerének megfelelő egyezményre törekszik a brit kormánnyal. 

Arra a felvetésre, hogy London nem kíván az EU belső piacának és vámuniójának tagja maradni a brit EU-tagság megszűnése után, Barnier azt mondta: ez "nem újdonság" számára, és az EU-nak tiszteletben kell tartania a brit kormány által meghúzott határokat, ugyanakkor Nagy-Britanniának is tiszteletben kell tartania az EU szabályrendszerét.

Barnier, miután hétfő délután tárgyalt Davisszel és Theresa Mayjel, újságíróknak elmondta: "óhatatlanul" vámjellegű és egyéb akadályok emelkednek Nagy-Britannia és az Európai Unió évi 640 milliárd euró értékű kétoldalú kereskedelmi forgalma elé, ha a brit kormány ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy a brit EU-tagság megszűnése után kivonul az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is. 

Barnier hangsúlyozta, hogy ez a szolgáltatási szektor külkereskedelmére is vonatkozik.

A szolgáltatási ágazat állítja elő a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát.

Az Európai Bizottság főtárgyalója hozzátette: "eljött azt ideje, hogy Nagy-Britannia döntésre jusson" ebben a kérdésben.

A brit kormány Brexit-stratégiájának sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is kivonul. London érvelése szerint a további brit tagság e két integrációs szerveződésben olyan feltételrendszerek teljesítését jelentené  – mindenekelőtt a bevándorlás szabályozásában és az unión kívüli országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokban  –, mintha meg sem szűnne a brit EU-tagság. A brit kormány ugyanakkor átfogó, a pénzügyi szolgáltatásokra is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.

Ezt az EU-bizottság Brexit-főtárgyalójával folytatott hétfői megbeszélés után David Davis is megerősítette. A kilépési tárgyalásokért felelős brit minisztérium vezetője kijelentette: Nagy-Britannia szabadkereskedelmi egyezményt kíván kötni az EU-val, de emellett biztosítani kívánja magának azt a jogot, hogy más országokkal is hasonló megállapodásokat írhasson alá.

Nagy-Britannia az Európai Unió tagjaként jelenleg tagja az EU vámuniójának is. A vámunió tagjai az EU-n belüli kereskedelemben nem alkalmaznak vámokat, a külső kereskedelmi partnerektől importált termékekre pedig egységes illetékeket szabnak ki. Ez azzal is jár, hogy az EU egyes tagjai önállóan nem köthetnek teljes körű vámmentességet biztosító szabadkereskedelmi egyezményeket nem EU-tag külső partnerekkel.

Január végi londoni látogatásán Emmanuel Macron francia elnök is arra figyelmeztette a konzervatív párti brit kormányt, hogy Nagy-Britannia "nem szemezgethet" az EU-val folytatandó együttműködés előnyeiből, és ha Brexit után is hozzá akar férni az unió belső piacához, akkor ennek előfeltételeit is teljesítenie kell. Macron hangsúlyozta: ezek közé tartozik az unión belüli szabad munkaerőmozgás elvének érvényesítése, a további befizetés az EU-költségvetésbe és az EU-bíróság joghatóságának elismerése.